Boldog vagy Izráel! Kicsoda olyan mint te? Nép, a kit az Úr véd, a te segítségednek pajzsa, és a ki a te dicsőségednek fegyvere! Hízelegnek majd néked a te ellenségeid, és te azoknak magaslatait taposod." 5 Móz. 33,3a.28
Bizony szereti az Úr a népeket, az Övéit pedig különösképpen és igen, boldogok vagyunk, mi, akik az Úréi vagyunk. Nyugodtan behelyettesíthetjük a neveinket ezekbe az Igékbe, hiszen ránk is vonatkoznak. Az Úr minden nap biztosít bennünket arról, hogy szeret és hogy nem kell félnünk. Elég csak elővennünk a Bibliát és benne van, minden napon. A lélek addig szenved, amíg el nem jut hozzá az Isten Igéje. Nincs ember, aki úgy tudna vigasztalni, erőt önteni belénk, mint az Úr. És olyan ember sincs, akinek a szavai olyanok lennének, mint a kétélű tőr, amely ott hasít, ahol kell. Úgy, ahogy az Isten sebez, úgy senki sem tud, abba valóban belereszket a lélek. Természetesen az Isten csak akkor sebez, ha feltétlenül szükség van rá. Ha a bűn elgáncsol bennünket (természetesen ehhez mi is kellünk), akkor kellenek a kemény szavak. Inkább fájjon, minthogy valaki gyönyörködjön a bűnben, a vesztére. Az Isten úgy védi az Övéit, mint madár a fiókáit. Az is védelem, ha nem sikerül az, amit Nélküle akarunk véghez vinni. Ha fáj is a bukás, nem baj, még mindig jobb, mintha a bűn elvitt volna az Istentől. Elesni rossz, felállni nehéz, de a második vagy akárhányadik ház dicsősége nagyobb lesz, mint az elsőé volt. Kitartás! Áldott legyen az Úr Neve, mindörökké! Ámen