Amit az Úr Jerikóban megtiltott, azt most, Aiban megengedte. Ez a város is pogány volt, itt is voltak kincsek és ebből a városból Izráel fiai elvehették, ami elvehető volt. Hogy miért? Az Úr tudja. Itt is láthatjuk, hogy nem szabad sablont húzni az Isten Igéjére. Lehet, hogy két eset szinte egyforma és mégis az Úr az egyikre ilyen megoldást ad, a másikra pedig pont az ellenkezőjét és mindkettő jó. Az Úr naponta akar vezetni, nem pedig emlékezetből, emberi logika szerint. "Ez és ez ekkor és akkor működött, most is fog"- gondoljuk sokszor, de minden ember más és ami az egyiknek áldásos, az a másiknak lehet átkos. Az ÚR drága Szent Lelkére kell figyelni, imádkozva kell az Igét olvasni és akkor az Úr csodálatosan kijelenti magát, nekünk pedig nem kell attól félnünk, hogy valamit elrontunk, mert az Úr tanácsa mindig megáll. Csak, vigyázzunk, hogy nyitott szívvel álljunk az Úr elé és akkor nem fogjuk Őt félreérteni!
A Jerikóban talált dolgokból nem lehetett elvenni, az Úr tudta, hogy miért tiltota ezt meg. Itt, Aiban már megengedte, már lehetett elvenni a zsákmányból. Az Úr nem akar bennünket megfosztani semmitől sem, ami az áldásunkra van. Ő örül, ha adhat nekünk. Csak ne siettessük a dolgokat, legyen türelmünk kivárni azokat és amikor Ő indít, akkor cselekedjünk! Mindennek megvan a maga ideje. Vegyük észre az Úr csodáit magunk körül és adjunk hálát érte!
Ha valamit az Úr nem enged meg, vagy elvesz, azt azért teszi, hogy vagy jobbat akar adni helyette vagy mert a kárunkra van. Bízzunk Benne, bízzunk a szavában feltétel nélkül, nem fog bennünket becsapni! Ez biztos. Áldott legyen az Ő Szent Neve, mindörökké! Ámen