20. De hogyha nem, jőjjön tűz ki Abimélekből, és emészsze meg Sikem férfiait és Milló házát, és származzék tűz Sikem férfiaiból és Milló házából, és emészsze meg Abiméleket!
21. És elfutott Jóthám, és elmenekült, és elment Beérbe az ő atyjafia, Abimélek elől, és ott telepedett meg. " Bírák 9,19-2
Abimélek megölette a testvéreit. Hatvannyolc testvérét küldte a halálba. Ő lett a király. A szíve vágya teljesült, de békessége, az biztos nem volt Neki. Boldog sem volt, az is biztos. Sem a pénz, sem a hatalom, sem a szép külső, sem az emberektől való elismerés nem tud boldogságot adni, sem békességet. S ha igen, az is csak ideig-óráig való.
Isten látta, hogy mi történt. Isten látta, hogy mit tett Abimélek. Nem felejtette el. Jóthámra, az Ő prófétájára bízta a feladatot, hogy ezt közölje Abimélekkel. Életveszélyes küldetés volt, hiszen egy királynak ilyet mondani nem lehetett, hogy meg fog halni és nem csak Ő, hanem azok is, akik támogatták Őt a gyilkosságokban. Ezért a szókimondásért halál járt. Jóthám tudta ezt, de az Istennek való engedelmesség fontosabb volt, mint akár a saját élete védelme. Tudta, hogy az élete az Isten kezében van, s ez elég volt Neki. Biztosan volt Benne félelem, de az Isten-félelme nagyobb volt. Dicsőség az Úrnak. Isten itt úgy döntött, hogy a prófétája nem fog meghalni, így megvédelmezte Őt. Jóthám elmenekült.
Abimélek három évig uralkodott. Három nyomorult évig tartott az uralkodása. Ennyit kapott az ördögtől, ennyit engedett az Isten. Utána bekövetkezett az, amit az Úr a prófétája által kijelentett.
Senki ne gondolja, hogy a bűn hozzásegítheti bármilyen jóhoz. A bűn mindig nyomorúságot és halált nemz. Előbb vagy utóbb, de halált nemz. Viszont ha valaki az Úrhoz jön a bűneivel, a megbánt bűneivel, akkor az Úr megbocsát és megszabadít a haláltól. Még nyitva van a kegyelem ajtaja. Jó az Úr. Áldott legyen az ÚR Neve, mindörökké! Ámen