17. És mondám: Kiviszlek titeket az égyiptomi nyomorúságból a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok földére, téjjel és mézzel folyó földre." 2 Móz 3,16-17
Mózes először a népéhez küldetett, a vénekhez. Nem a fáraóhoz kellett Neki először mennie, hanem ahhoz a néphez, akit az Úr meg akart szabadítani.
A legfontosabb dolog az, hogy legyen az Úrral kapcsolatunk.
A másik szintén nagyon fontos dolog pedig az, hogy az emberekkel is legyen kapcsolatunk. Különösen fontos, hogy hívő emberekkel is tartsuk a kapcsolatot, hogy tudjunk együtt lenni az Úr előtt, tudjuk megbeszélni a gondjainkat, az örömeinket, az Igét, tudjunk együtt imádkozni. Nem kell mindenkivel "puszibarátnak" lenni, de fontos, hogy legyenek olyan emberek, még ha csak néhány is, akikkel rendszeresen együtt tudunk lenni. Nagyon támadhatóak vagyunk, ha egyedül vagyunk és jó, ha tudjuk egymást erősíteni.
Mózesnek közölnie kellett a vénekkel, hogy az Isten meg fogja szabadítani a népet.
Csak azt az embert lehet megszabadítani, aki maga is meg akar szabadulni.
Sajnos, sok ember lehorgonyozik a panaszkodásnál és igazából esze ágában sincs szabadulni. Ez érthető, hiszen ahhoz, hogy az Úr meg tudjon szabadítani, ahhoz ki kell nyitni a szívet és ami nem odavaló, azt ki kell szolgáltatni. Az emberek többsége szereti a bűnt és nem a bűntől akar szabadulni, hanem csak a következményektől. Ez így nem járható út.
" Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. " János 3,19
A bűntől csak akkor lehet szabadulni, ha valóban meggyűlöljük azokat és nem csak a következményeket.
Istent nem hagyják hidegen a mi szenvedéseink és fájdalmaink. Igen, Ő ki akar vinni bennünket a nyomorúságból. Napnál is világosabban beszél az Úr az Ő Igéjén keresztül azokkal, akik valóban vágynak az Ő útmutatására és konkrétan megmutatja, hogy mit kell tenni. Ha megtesszük, amit megértünk az Igéből, akkor van szabadulás. Ha csak ábrándozunk róla és várjuk a sült galambot a szánkba, akkor nem fog semmi sem történni. Aki hitben lép, az nem esik el. Áldott legyen az Úr Neve, mindörökké! Ámen