24. De nem hallgattak, és fülöket sem hajtották felém, hanem az ő gonosz szívök fásultságában a magok tanácsa szerint jártak, és háttal valának felém, és nem arczczal. " Jer. 7,23-24
Izráel népe nagy hatalommal jött ki Egyiptomból. Isten maga vezette ki őket Mózes és Áron által. Pontosan tudták, hogy ki az Ő Istenük, tudták a törvényeit, meg is tartották azokat (legalábbis a külsőségeket), de a legtöbbjük szíve mégis olyan messze volt az Istentől. Engedtek a külsőségeknek, de a lelküket nem nyitották meg az Isten előtt.
Emberek milliói járnak most is templomokba, gyülekezetbe, együtt énekelnek a többiekkel, hallgatják az Igehirdetéseket, a prédikációkat és mégis a szívük olyan marad, mint a lezárt befőttesüveg. Egyik fülön be, a másikon ki és a szív érintetlen marad. Úgy mennek haza a templomból, ahogy oda mentek, üresen és mégis megelégedve azzal, hogy a kötelességüket letudták, pedig lehet, hogy az Istentisztelet alatt a gondolatok is teljesen máshol jártak. Tulajdonképpen "elbújtak" Isten elől a templomban.
Nem elég csak meghallgatni az Isten Szavát, be is kell azt fogadni és az szerint kell élni. Csak az tudja megtartani őszintén az Isten Szavát, aki szereti az Urat és valóban megnyitotta a szívét Neki. Aki az Úré, az vigyázzon, hogy el ne aludjon a hitében, legyen résen, újuljon meg minden nap. Aki pedig nem az Úré, az jöjjön Hozzá,még ma! Áldott legyen az Úr Neve, mindörökké! Ámen