Az Úr Jézus Krisztus vissza fog jönni ebbe a világba. Nem úgy immár, mint először, mennyei királyságát elfedezve, szegényen és bántalmazhatóan, hanem úgy jön vissza, amilyen Ő valójában, királyi méltóságban, látható hatalommal és erővel övezve.
Aki az Úré, az várja ezt a napot és várja vissza az Urat, akkor is, ha ez egyben az ítélet napja is lesz.
Az Úr gyermekei számára is nehéz lesz ez, de aki nem az Úré, annak ez a nap rosszabb lesz, mint a legszörnyűbb álmai.
Sokan úgy gondolják, hogy ilyen dolgokról nem szabad beszélni, főleg a gyermekeknek nem, akik esetleg megijednének és ha egy gyermek mégis hall valakitől az utolsó ítéletről, akkor megnyugtatják őt, hogy attól nem kell félni és minden rendben lesz és nem kell ilyenekről gondolkozni. Jó, ha tudunk erről és az életünket igaz Isten-félelemben éljük. Ez szabaddá és örömtelivé tesz. De ha nem is holnap lesz az Úrnak a napja, akkor sem szabad az üdvösség kérdését semmibe venni, hiszen senki sem tudhatja, hogy mikor fog a szíve utolsót verni. Nem annak az embernek van szép halála, aki csak szépen elalszik késő vénségben, hanem annak, akinek a szíve, az élete az Úré és aki Hozzá tartozik, még akkor is, ha a földi halál fiatalon éri és fájdalmakkal teli.
Történhet bármi ebben a világban (szörnyűségek, éhínségek, háborúk, gazdasági krízisek), ezek az Úr gyermekeit is érintik, de mégis máshogy. Az Úr gyermekeinek van reménységük és az Úr gondoskodik róluk. Áldott legyen az Ő Neve, mindörökké! Ámen