Ahhoz, hogy valakit gyűlöljenek, ahhoz nem kell feltétlenül gonosznak lenni. Sőt. A Sátán gyűlöli azt, ha valaki szereti az Istent és Vele, Érte, jót akar cselekedni és meg is teszi. Aki pedig nem az Úré vagy az Övé, de valami miatt nem figyel rá, azt az ördög fel tudja bujtani és gyűlöletet tud a szívébe helyezni azok ellen, akik az Úrnak kedvesek.
Amikor valaki jót tesz, azzal tükröt állít az elé, aki nem teszi azt. Olyan, mintha megítélné, pedig lehet, hogy még a gondolataiban sem teszi azt meg. A világ gyűlöli azt, ami nem belőle való. Sokszor előfordul az, hogy valaki lusta, hanyag, nem végzi jól a munkáját, lop, csal, mégsem bántja őt senki, sőt. Amikor pedig az, aki becsületesen teszi a dolgát, azt bántják a legkisebb hibáért is. Ez fájdalmas, hiszen igazságtalan, de az Úr az, Akinek joga van az embereket megítélni és Ő mindent lát. Ez a lényeg és ez a fontos. Az Úr tud békességet adni és ha meghal valaki azért, mert az Úr dolgait cselekedte (mint Ábel), azt nem kell bánni, mert az Úrnál lenni, Ő általa megbecsültnek lenni a legjobb. Vigyázzunk, hogy bele ne essünk az önsajnálat szörnyű mocsarába! Ha pedig ez megtörtént, akkor kiáltsunk az Úrhoz, hogy húzzon ki onnét és töltse be a szívünket az Ő dicséretével! Áldott legyen az ÚR Neve, mindörökké! Ámen