6. Kit az ő atyja soha meg nem szomoríta, ezt mondván: Miért cselekszel így?! Ez is pedig igen szép férfi volt, és őt Haggit szülte volt Dávidnak Absolon után." 1 Kir. 1,5-6
Adónia Absolon édestestvére volt. Tudta Ő nagyon jól, hogy a bátyja hogy halt meg és hogy nem sikerült neki azon galád terve (pedig hosszú éveken át dolgozott rajta), miszerint erőszakkal magához ragadja a hatalmat, az apját eltaposva. Az igaz, hogy ideig-óráig sikerülni látszott a hőn áhított cél elérése, de csúfos vereség lett a vége.
Adónia azt gondolta, hogy neki majd sikerül, hogy Ő majd máshogy csinálja és akkor jó lesz majd. Ő is ugyanolyan szép férfi volt, mint a bátyja. DE, a külső szépség mögött galád szív rejtőzött. A külső szépség csodálatos dolog, de ha szív felfuvalkodik, akkor semmit sem ér.
Dávid Absolont is és Adóniát is szerette. Sok fia volt Dávidnak, de ezeket a fiúkat valahogy máshogy szerette, jobban, mint a többieket. DE, Salamon volt a választott, az Isten által választott új király.
Adónia tulajdonképpen hátba szúrta az apját, aki soha semmi rosszat nem tett neki, sőt, kényeztette, még a széltől is óvta.
Nem biztos, hogy ha valakivel jót teszünk, szívünkből szeretjük az embereket, akkor velünk is jól bánnak, sőt, előfordulhat (elő is fordul, gyakran), hogy a szeretet helyében rosszal fizetnek nekünk. Ez fájdalmas, de nem újkeletű. Az Úr Jézus Krisztus mindenkit szeretett, szeret és a válasz mégis a halálba küldés volt.
Nem annak kell szégyenkeznie, aki szeret, hanem annak, aki rosszal válaszol a jóért. Krisztusért szeressük azokat is, akik ellenségként bánnak velünk! Ha ez nem megy (mert nem természetes dolog ez egy büszke szívnek), akkor kérni kell az Urat, hogy segítsen ebben (is)! Ő megsegít. Áldott legyen az Úr Neve, mindörökké! Ámen